Mi az aláírás hitelesítés?

A közjegyzőkről szóló törvény 139. § (1) bekezdése alapján

A közjegyző névaláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsítja, ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá, vagy az okiraton levő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismeri el.

(2) A fél személyazonosságáról a közjegyző a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik.

(3) Ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni.

Az aláíráshitelesítés leggyakoribb esete a jogi személyek képviselőinek (cégek, egyesületek, alapítványok egyéb jogi személyek) az általuk rendelkezésre bocsátott nyilatkozatokon (közbeszerzési eljárás, banki ügyintézés, pályázatok) történő aláírásának hitelesítése. Ezen kívül számos esetben magánszemélyek részére is szükségessé válhat a névaláírás hitelesítése, akár beleföldi (banki ügyintézés, egyetemisták nyilatkozata) akár külföldi (gépjármú külföldre vitele, külföldi nyugdíjhoz életbenlét igazolása) felhasználásra.

A közjegyző ezekben az esetekben azt tanúsítja, hogy az ügyfél az okiratot előtte saját kezűleg írta alá, vagy aláírását sajátjának ismerte el. Az eljárás során a közjegyző az okirat tartalmát nem vizsgálja, csak az aláírás valódiságát tanúsítja. Fontos, hogy az aláírandó nyilatkozatot, iratot minden esetben az ügyfélnek kell elkészíteni, illetve rendelkezésre bocsátani, azt ebben az esetben nem a közjegyző készíti.

Szükséges adatok, dokumentumok

• a felek személyazonosító okmánya, lakcímkártyája
• az aláírni kívánt irat (magánokirat), nyilatkozat
• képviseleti jog igazolásához szükséges iratok (cégkivonat, bírósági kivonat, képviseletet igazoló egyéb irat)

Amennyiben a fél nem érti/beszéli a magyar nyelvet, a közjegyzői tanúsítvány elkészítésekor szükség van egy tolmácsra is, aki a tanúsítvány szövegét az ügyfél által beszélt/értett nyelvre lefordítja. A tolmácsról az ügyfél köteles gondoskodni.