Mikor szükséges igazságügyi szakértőt kirendelni?

A szerződéses viszonyokban, a hétköznapi életben kialakult vitás ügyek gyakran peres eljárásként folytatódnak a bíróság előtt. Egy kivitelezési hiba, egy hibás teljesítés gyakran arra sarkalja a szerződésszegő felet vagy károkozó személyt, hogy a végsőkig elmenjen a vitában bízva abban, hogy a sérelmet szenvedett fél úgysem tudja majd bizonyítani igazát. Ilyen esetben nyújthat hathatós segítséget a közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő. A

A bírósági perek egyik legfontosabb része a bizonyítási eljárás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a peres eljárások nem is lehetnek sikeresek a felek álláspontjának megalapozott bizonyítása nélkül. A jogviták vonatkozásában tehát általánosan elmondható, hogy kulcsfontosságú a bizonyítékok kellő időben történő rögzítése. A bizonyítékok, vagyis az egyes tények, körülmények vagy állapotok ugyanakkor múlandó dolgok, a későbbi felidézhetőségük érdekében elengedhetetlen a bizonyítékok azonnali dokumentálása.

A közjegyző az egyszerű és gyors jogérvényesítés elősegítése, valamint a bírósági eljárások megkönnyítése érdekében a bizonyítékok rögzítése céljából szakértőt rendelhet ki, vagy előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző ügyfelei így álláspontjukat a közjegyzői eljárások keretében rögzített bizonyítékokkal támaszthatják alá, melyek a későbbi perben felhasználhatóak. A közjegyzői eljárások így elősegíthetik egy későbbi peres eljárás gyors és sikeres befejezését. Kiemelten fontosak a közjegyzői eljárások akkor, ha egyes tényeket a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon körülményesen lehetne igazolni. Az eljárások eredményeként keletkezett bizonyítási eszközök (szakértői vélemény, helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, stb.) ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek és felhasználhatóak egy esetleges későbbi peres eljárás során, mintha a bizonyítást maga a bíróság folytatta volna le.

Igazságügyi szakértő önálló közjegyzői eljárásban történő kirendelésére akkor van lehetőség, ha a kérelmező számára jelentős valamely tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Az eljárás során a közjegyző választ szakértőt az igazságügyi szakértők névjegyzékéből, a szakértőnek pedig a kirendelő végzés kézhezvételétől 30 napja van a szakértői véleménye elkészítésére. Fontos kiemelni, hogy nem lehet szakértőt kirendelni, ha abban a kérdésben, amelyre a szakértői véleményt a kérelmező be kívánja szerezni, a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az eljárás lefolytatására irányuló felkérést, a kérelem előterjesztésének indokait, az ügy rövid tényállását, az illetékes közjegyző megjelölését és az eljárás helyszínét, valamint a kérelmező nevét és lakóhelyét, cég esetén a székhelyét. Ezen túlmenően a kérelemben le kell írni a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell. Az eljárás díját a kérelemmel egyidejűleg kell megfizetni, majd a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget utalja át a közjegyző bizalmi őrzésébe a közjegyzői iroda letéti számlájára. A közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. A kirendelésre kerülő szakértő személyéről a közjegyző dönt. A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A közjegyző a szakértő díját a szakértői díjjegyzék alapulvételével a szakvélemény beérkezését követően végzéssel állapítja meg, majd intézkedik a szakértői díjnak a szakértő részére történő kifizetése iránt.

Amennyiben szakértő kirendelésére irányuló eljárást kíván kezdeményezni, Irodánk készséggel áll az Ön rendelkezésére.

A szakértő kirendelésére irányuló eljárás lefolytatásához szükséges:

• a kérelmező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
• cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
• a megfelelő tartalmú kérelem benyújtása.

A tények makacs dolgok, de lényeges, hogy bizonyítani is tudjuk őket. Mi tenne, például, ha be kellene bizonyítania, hogy életben van? Vagy azt, hogy a szervizben tették tönkre az autóját? Hogyan lehet igazolni, hogy valami ott, akkor és épp úgy történt, ahogy történt? Különös jelentősége lehet ennek a digitális korszakban, amikor egy gombnyomással eltüntethetők a bizonyítékok, letörölhető egy rágalmazó vagy törvénybe ütköző üzenet. Hogyan lehet mégis kétséget kizáróan bizonyítani valamiről, hogy az létezett? Mutatjuk, mit kell tennie!

No, de kinek és miért kell bizonyítani, hogy életben vagyunk? Elsősorban akkor lehet ilyesmire szükség, ha külföldi nyugdíjra való jogosultságunkat szeretnénk igazolni. Vagy egyéb hazai és külföldi járadékokhoz, esetleg más pénzösszegekhez szeretnénk hozzáférni. Ilyen igazolást a közjegyző állíthat ki számunkra, aki közhitelesen tanúsítja, hogy valóban létező személyek vagyunk.  A közhitelesség azt jelenti, hogy a közjegyző által készített okirat teljes körűen bizonyítja a benne foglalt adatok és tények valódiságát, valamint az okiratban részletezett események megtörténtét és körülményeit. A közjegyző tehát akkor adhat ki nekünk arra vonatkozó közhiteles tanúsítványt, hogy valóban létező személyek vagyunk, ha személyesen megjelenünk előtte, és igazoljuk a személyazonosságunkat.

Igazunk, vagy megtörtént események bizonyítására nem csak ilyen extrém helyzetekben lehet szükségünk. Ha például beázunk a szomszéd miatt, egy kivitelező elfuserál valamit a lakásunkban, vagy a szerelő nem megfelelően javítja meg az autónkat, rendszerint két dolgot akarunk: mielőbb helyreállítani az okozott kárt, és visszaszerezni a kókler munkáért kifizetett pénzt. Ám ha helyreállítjuk a kárt, eltűnik a bizonyíték is. Ha olyan hiteles bizonyítékot szeretnénk, amelyet a későbbiekben akár megegyezés, akár pereskedés során használnánk fel, de félő, hogy mire a bizonyításra kerülne a sor, addigra eltűnik, érdemes közjegyzőhöz fordulnunk. A közjegyző ugyanis közhitelesen tanúsíthatja, hogy a károkozás valóban megtörtént. A tanúsítvány elkészülte után aztán már hozzáfoghatunk az okozott kár helyreállításához, a beázás eltüntetéséhez vagy az autó megjavíttatásához úgy, hogy közben kezünkben van egy fontos bizonyíték, amelyet a vita rendezése - akár peres eljárás, akár peren kívüli megegyezés - során használni tudunk. Persze ennek csak akkor van értelme, ha a tény vagy körülmény megállapításához nincs szükség különleges szakértelemre. Ha van (pl. egy műszaki szakértelmet igénylő kérdés esetén), akkor a közjegyzőtől igazságügyi szakértő kirendelését kérhetjük, aki szakvéleményben nyilatkozik az általunk feltett kérdésekről.

És mit tegyünk, ha sms-ben vagy a közösségi oldalakon zaklatnak minket? Az ilyen visszaélések nyomai ugyanis egyetlen mozdulattal eltüntethetők, ezért ha bizonyítani szeretnénk a zaklatás tényét, szintén célszerű közjegyzőhöz fordulnunk. A közjegyző hitelesen tanúsíthatja (akár az oldal vagy a telefon lefényképezésével), hogy a zaklatás valóban megtörtént.  Ha valaki pedig a mi szellemi tulajdonunkat használja fel sajátként, a szerzői jogaink védelmében szintén érdemes közjegyzőhöz fordulni, mert az általa készített jegyzőkönyv közokirati bizonyítékként felhasználható egy esetleges későbbi peres eljárás vagy más hatóság előtti eljárás során. A közjegyző az interneten elkövettet jogsértéseket is dokumentálhatja, de eljárhat próbavásárlások, hamis vagy hamisított termékek forgalomba hozatalának tanúsítása során is.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben a közjegyző nem állapíthatja meg, hogy kinek van igaza, vagy hogy egy adott cselekedet bűncselekmény-e. A közjegyző a tények, körülmények rögzítésével a későbbi bizonyításokhoz szolgáltat bizonyítékot a kérelmünkre.