Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján asszisztált reprodukciós eljárás - ideértve az inszeminációs és lombikkezelési, vagy más szükséges beavatkozásokat is – a házastársak, illetőleg különnemű élettársak együttes írásbeli kérelmére, továbbá - kizáró nyilatkozat hiányában - az egyedülállóvá vált nő egyoldalú írásbeli kérelmére végezhető, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
Amennyiben a reprodukciós eljárást élettársak kérelmezik, az eljárás csak abban az esetben végezhető el, amennyiben az élettársak, az élettársi kapcsolatuk fennállásáról közjegyző előtt nyilatkozatot tesznek.
A reprodukciós eljáráshoz szükséges élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat megtétele esetén a felek arról nyilatkoznak a közjegyző előtt, hogy meghatározott idő óta egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek, vér szerinti rokoni kapcsolatban egymással nem állnak, illetve más személlyel házastársi, illetve élettársi kapcsolatban egyikük sem áll. A nyilatkozó élettársak a közjegyzői okirat aláírásával járulnak hozzá ahhoz, hogy részt vegyenek az eljárásában és közösen kérik az asszisztált reprodukciós eljárás elvégzését azzal, hogy a születendő gyermeket vagy gyermekeket a magukénak ismerik el.
A közjegyző által készített élettársi nyilatkozat közokirat. A közokirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. Ez azt jelenti, hogy a közokiratban foglalt nyilatkozatokat ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. A közjegyzői okirat, mint közokirat tehát teljes körűen bizonyítja az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját. Ennek megfelelően a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat minden más alakiságot pótol, így az minden hatóságnál, intézménynél felhasználható.
A reprodukciós eljárás - amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént - a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Amennyiben azonban a megtermékenyítés testen kívül történt és az embrió beültetésére még nem került sor, a házastársak (élettársak) a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, együttes kérelmükben erre az esetre nézve az eljárás folytatását a házastárs (élettárs) halála esetére előzetesen kifejezetten kizárhatják.
Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddősége) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.
A nyilatkozathoz szükséges dokumentumok:
- személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély (saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolvány) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
- amennyiben az eljárást lefolytató intézet ezt kifejezetten kéri, az intézet neve és címe